Előlegezett bocsánat

Cseri Kálmán: Előlegezett bocsánat

'Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá..." 

(Lukács 15,22)

A harmadik, amivel Jézus folytatja a mennyei Atya arcképének megrajzolását, az, ahogyan a példázatbeli apa mozgósítja a házat. Egészen eddig hallgatott, most azonban mindent megtesz, hogy visszatért fiát megvédje a szégyentől. A hosszú fehér ruha tiszteletet parancsolt, a gyűrű és a saru a fiúság jele volt, s a jogi formula rehabilitálta a tékozlót: ez az én fiam. Nem csavargó, nem gazember, még csak nem is béres, hanem a fiam. így nézzetek rá, így beszéljetek vele és róla! Ennek a gyereknek nincs múltja, tiszta lappal indul, csak jövője van.

Isten irántunk való szeretetében mérhetetlenül sok gyengédség van, s ugyanakkor az ő visszafogadó kegyelme radikális, megfellebbezhetetlen. Jó lenne, ha mi is ezt a radikális bocsánatot kérnénk el tőle nagy alázattal, és így tudnánk megbocsátani egymásnak is.
Elkezdődik az örömlakoma, és akkor ér haza az idősebb testvér. Őt felháborítja ez az egész, amit az apja művel. Ő, a jó fiú, csak öccse viselt dolgait látja, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ezt meg lehet bocsátani, és azok után újat lehet kezdenie otthon. Durván rátámad az apjára.
Az apa azonban őt is ugyanazzal a szeretettel veszi körül, mint másik fiát. Annak elébe futott, ennek utánamegy, és hívja a közös örömbe. „Örülnöd kellene, hogy a testvéred megjött." Ő azonban nem tud örülni.
Isten szereti a bűnbánattal megtérőt is, és az önelégülten duzzogót is. Egyiket a messzeségből vonzotta szeretete, másikat a közelből hívja magához, mert mindkettőnek őrá van szüksége.
Ismerjük mi már ezt az Istent? A valódi, az élő Istent, akit Jézus Krisztus jelentett ki nekünk és élt elénk. „Aki engem lát, látja az Atyát." (János 14,9)

 

Ne légy megkeseredett!

“És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Egyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában?” 

( 4.Mózes 21,5 )

 

A 4. Mózes 11,6-ban így mondja a nép: 

“Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek híjával lévén; 

szemünk előtt nincs egyéb, mint manna.”

Mi is ezt tesszük: vagy emlékezünk, vagy összehasonlítunk. Szívünk egyre keserűbb lesz, mert Isten igazságtalan, ő adta ezt a helyzetet. Valaki így mondta: rossz idő van! A másik kedvesen felelt viszsza: De jó, aki adta! Bár minden rossz után eszedbe jutna, hogy jó, aki adta. Eljön az idő, amikor majd megérted ezt a szeretetet. Lehet, bosszúsan mondod: meddig kell még az anyósomat a konyhában kerülgetnem?! 

Isten olyan, mint a jó kertész. Mindig oda ültet egy növényt, ahol annak a legjobb. Hidd el, hogy Aki Egyszülött Fiát adta érted, az mindent javadra munkál. A legjobb helyre tett, ahol a legnagyobb szépségben kellene magad kifejteni. ő azt akarja, hogy a lelked – amelyik egyszer az út végén ott áll majd Isten színe előtt – szeplő és sömörgőzés nélkül a legnagyobb szépségben legyen. ő erre vigyáz, és ezért sok mindent megtesz veled. Az Ördög azt akarja, hogy ne fogadjuk el, hogy minden, ami nehéz, a javamra történik. ő azt akarja, hogy bukjunk. Isten azt akarja, hogy erősödjünk és győzzünk. Tudjunk minden helyzetben örülni, és nem elkeseredni. Ezen a földön Jézus volt a legörömtelibb ember. A Gecsemánéba énekelve ment. Hát hogy tudott énekelni, amikor tudta, hogy mi vár rá? Nem vakon ment Jézus, nyitott szemekkel, de engedelmesen. Akarsz-e ilyen boldog életet élni? Engedj Isten Igéjének, dobj ki minden megkeseredést, és ne hallgass a vádolóra.