NEM ENGEDSZ EL

Michael Payne
NEM ENGEDSZ EL

Te vagy a szívem királya.Tiéd mindenem

Minden helyzetben,sorsom kezedben,Istenem.

Ha fájdalmak, könnyek,harcok jönnek,Tiéd vagyok

Ha sötét van fényed annál erősebben ragyog,

Segíts, hogy Rád nézzek s nem arra mit érzek,vagy

éppen milyen kedvem van,

Segíts hitben járnom Istenem barátom,

Segíts Rád bíznom magam

Méltó vagy rá, hogy érted éljek,

És életemmel Rólad beszéljek.

Méltó vagy rá bízzak Benned,

Mert nem engedsz el, nem engedsz el,

soha nem engedsz el.

Te vagy a szívem királya

Tiéd mindenem,

Minden helyzetben,sorsom kezedben,Istenem,

A vihar hevében Te őrzöd meg az életem,

Szeretlek Téged,Te vagy erőm és énekem.

Segíts, hogy Rád nézzek s nem arra mit érzek,hogy

éppen milyen kedvem van,

Segíts hitben járnom Istenem barátom,

Segíts Rád bíznom magam.

Méltó vagy rá, hogy Érted éljek,

És életemmel Rólad beszéljek.

Méltó vagy rá bízzak Benned,

Mert nem engedsz el, nem engedsz el,

soha nem engedsz el.

Hűséges vagy őrző kezed nem enged el,

Hűséges vagy vezetsz engem és védelmezel,

Hűséges vagy megvigasztalsz és fegyelmezel.

Nem engedsz el, nem engedsz el, soha nem

engedsz el..

Fordította: Dobner Illés

Ismeretlen szerző verseiből

 

Ismeretlen szerző verseiből

ÉRINTÉS

Nem földindulásban,
hangos zivatarban,
sziklát hasogató
zúgó szélviharban,
nem perzselő tűzben,
láng-csipkebokorban,
de halk, szelíd szóban
érint meg az Isten.

És mindenkit másképp:
Kit gyermekkorában,
mint a kis Sámuelt
az Úr templomában.
Kit munkája közben,
fogva ekeszarvát,
miképp a próféta
hallja elhívását.
Kit betegágyában,
börtön cellájában,
roskadó gyászában
ölel át az Isten.

De téged is szólít,
ki e sort olvasod (verset hallgatod),
szelíd, hívó hangját
te is meghallhatod.
Talán egy Igében
váratlanul, csendben
érinti meg lelked,
s gyújt tüzet szívedben.
Mert szeret az Isten!


KÖSZÖNÖM, URAM!

Uram, éreztem, szóltál hozzám
– így szólítottál: gyermekem! –
templomodban megérintettél,
hol némán hajtottam fejem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, tudom, kiválasztottál,
veszni bárányod nem hagyod.
Mikor fájdalomban gyötrődtem,
Te bekötötted a sebem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, fényt adtál a látásra,
örülni szép természeten.
Csodálni égen-földön látszó
hatalmadra nyitod szemem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, engedtél új tavaszt még,
megtartottál kegyelmesen.
Virágszirmoknak záporában
látom, irgalmad végtelen.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, vezess Szent Lelked által,
ne lakjon bennem félelem.
Golgotán, Fiad szent vérével
megmentette az életem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, ingó hitem táplálod,
ajkamra szót adsz szüntelen.
Igéddel hadd hirdessem másnak:
tart még a földi kegyelem.
Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, engedd, hogy küldetésem
teljesítsem hálatelten.
S ha erőm fogyva Hozzád térek,
végső sóhajom ez legyen:
– Köszönöm, Néked, Istenem!