Karácsonyi ajándék ötletek

 

 

 KARÁCSONYI AJÁNDÉK ÖTLETEK

Az ellenségednek - megbocsátás,
az ellenfelednek - türelem,
a barátodnak - szeretet,
a partnerednek - szívesség,
mindenkinek - jóindulat,
minden gyermeknek - egy jó példa,
magadnak - tisztelet.

(Oren Arnold)

ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK SOK SZERETETTEL!
 

A szeretetről

A szeretetről

A szeretet annyi: - elfogadni,

nyitott szívedből többet adni!

Másokban meglátni a szépet,

s örökre hinni, hogy szép az élet.

Megértőn nézni a világra,

ápolni, kinek a lelke árva.

Tudni a rossz is csak emberi,

másképpen lát, ki felismeri.

Keresd a jót, kívánd a szépet!

Lásd meg másban az emberséget!

Bocsásd meg azt, amiben gyarló!

Szeress ha fáj is, legyél kitartó!

Azért születtél erre a földre,

hogy szeretni tanulj mindörökre.

Szívedben szóljon a szeretet ének:

"Szeretném, hogyha szeretnének".

Filmajánló - Igaz megbocsájtás (A megbocsájtás kegye)

Filmajánló

Igaz megbocsájtás 
(A megbocsájtás kegye)

"A megbocsájtás a megnyílt szívből jön, és vagy feltételek nélkül jön, vagy nem jön egyáltalán" - hangzik el a szívszaggatóan tragikus és mégis felemelően szép, igaz történetből. Igen, szívből megbocsátani csak az tud, aki megismerte Isten feltétel nélküli szeretetét - amit egyikünk sem érdemel -, és megismerte az Ő, emberi ésszel felfoghatatlan kegyelmének titkát: Minden undorító bűnünk büntetését Fiára vetette, - Őt a bűnünk halálba kergette, de ezzel megváltotta nekünk Atyánk teljes bocsánatát! S mivel ezért a Fiú óriási árat fizetett a kereszten, jogos és igazságos a kérése: "Bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is."  (Kolossé 3,13)

 "Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket." (Máté 6,14-15)

Forrás

Székesfehérvári Református Egyházközség

"Vigyázzatok tehát, miképpen hallgatjátok az Igét."

"Vigyázzatok tehát, miképpen hallgatjátok az Igét." 

 (Lukács 8 : 18)

Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, 
és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismertté ne válna. 

Dr. Joó Sándor: Megbocsátás

"... Jézus Krisztusnak a keresztfán hullott drága vére az egyetlen valuta, az egyetlen a mennyországban is érvényes fizetési eszköz, amit odaát elfogadnak a mi adósságaink kiegyenlítésére. Ezért engedhette el Isten a te adósságodat, mert Jézus Krisztus helyetted megfizette.

Ingyen van tehát a bűnbocsánat kegyelme, de nem olcsón: Jézus Krisztus szent vérének a hullása árán. Ez a vér, amivel helyetted fizetett az Úr, a legerősebb kapocs, amivel most már odafűz önmagához. Akinek sok bűne bocsáttatott meg, az jobban szeret, akinek pedig kevés bocsáttatik meg, az kevésbé szeret - mondja Jézus. Tudod, ki szereti igazán Krisztust? Az, aki a bűnei bocsánatát köszönheti neki. A bűnbocsánat a legerősebb kötelék, ami egy embert odafűz Istenhez. Minden egyes bűnöm, amit megbocsátott az Úr, megint egy szállal több abban a kötelékben, amivel hozzá vagyok kötve....."

(Dr. Joó Sándor: Megbocsátás)

Mi is megbocsátunk!

 Dr. Joó Sándor

Mi is megbocsátunk!

"És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek ... Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket."

(Máté 6: 12 és 14-15)

"... Jézus még külön is visszatér rá, és lelkükre köti tanítványainak: "Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket" (Mt 6.14-15 ).. Igen, így mondja Jézus. Most gondoljon ki-ki az ellene valaha vétkezőkre. Vétkezni valaki ellen rettentő nagy dolog. Mondjuk inkább így: Vétkezni egymás ellen. Mert legalább annyit vétkezek mások ellen, mint mások én ellenem. Csak a magunk vétkezését nem szoktuk úgy számon tartani. Arra nem emlékezünk már. Azt észre sem vesszük. Mindig csak azt, amit mások vétkeznek ellenünk. Azt, hogy ez vagy amaz az ember mennyit vétkezett ellenem. Hogy megbántott, megsértett.

Mindnyájunknak van ilyen, talán nem is egy, több. Micsoda rettenetes dolgok történnek az egyik, meg a másik ember között. Milyen rettenetesen tudnak emberek vétkezni egymás ellen. Hogy meg tudjuk rontani, keseríteni, tönkre tenni egymás életét, milyen pokollá tudjuk változtatni Isten szép világát. Hogy meg tudjuk sérteni egymás lelkét. Milyen fájóan tudunk rátaposni a másiknak a tyúkszemére, sőt a szívére. Micsoda durva csizmákkal tudunk beletaposni egymás életének a boldogságába. És ó jaj, amikor már késő, amikor meghalnak a szülők vagy elvétetik a házastárs, gyermek, testvér: akkor érezzük igazán, hogy mit vétettünk az apánk ellen, a gyermekünkkel szemben. De sokan kaparnának ki akár a tíz körmükkel is valakit a sírból, csak hogy jóvá tehessenek még valamit abból, amit vétkeztek. De már késő. Rettenetes az, amit vétkezünk egymás ellen.
Olyan természetes, hogy az ember az ellene vétkezőre megharagszik, gyűlölettel gondol rá, szidja, csepüli, ahol csak tudja, vagy a legjobb esetben levonja róla a konzekvenciát, és távol tartja magát tőle. És olyan természetellenes az, amit Jézus mond, hogy az ember az ellene vétkezőnek megbocsát. Megbocsát anélkül, hogy az illető jóvátette volna a vétkét.
Anélkül, hogy amit összetört bennem, meggyógyult volna. Anélkül, hogy amit ellopott tőlem, visszaadta volna, sőt anélkül, hogy a vétkét beismerte volna, és bocsánatot kért volna.
Igen, minden jóvátétel nélkül megbocsát az ellene vétkezőnek. Mert a megbocsátás ezt jelenti. Azt jelenti, hogy ha még vérzik is a seb, amit az a másik ütött, ha még el sem múlt a fájdalom, amit az a másik okozott, te áthúzod a számláját, kitörlöd a vétkét lelkedből, a magatartásodból, a tekintetedből, a gondolatodból. Kirakod magadból, kidobod, kiveted, úgy, hogy az emléke sem marad benned többé. És soha nem érezteted vele, hogy valaha vétkezett az illetőférfi vagy nő ellened. Mintha semmi sem történt volna.
Igen, ezt jelenti megbocsátani. Megbocsátani az ellenünk vétkezőknek. ..."

Krisztusi élet

"... Nem kell hát neked küszködve, erőlködve, fogcsikorgatva szent életet élni, ha a Krisztus él benned. Hagyjad, hogy Ő gondolkodjék a lelkeddel, szeressen a szíveddel, cselekedjen az akaratoddal, beszéljen a nyelveddel, nézzen a szemeddel, végezzen áldott munkát a két kezeddel. Nem te vagy erős, bátor, kitartó, nem te küzdesz, győzöl, szeretsz és vigasztalsz, minderre te képtelen vagy, hanem mindezt az élő Jézus Krisztus cselekszi benned! Ő éli benned a maga szent és áldott életét a Szent Lélek által! Ez volt Pál apostolnak a legboldogabb pünkösdi tapasztalata, amikor így szólt alapigénkben:
"Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus!"
(Gal.2: 20)

 
(Dr. Joó Sándor: Krisztusi élet)

Ha tiszta a szívünk

Mezei Katalin: 

Ha tiszta a szívünk

Hittük, mi valóban erősek leszünk 
őszinték, igazak, szépek 

nem őröl szét hazugság és önzés 

súlyos malomköve - a múló évek 

mi nem hazudjuk szépnek a csúnyát 

jónak a gonoszt, okosnak butát 

mi nem mondjuk a láncra, hogy ékszer, 

s az igazság gyémántját adjuk tovább. 

Felnőttünk aztán, s hiába hitünk 

erősebbek már az érvek 

élni kell, dolgozni, nevelni gyermekünk 

a szép szavak semmit sem érnek 

csak belül vívjuk az utóvéd- harcokat 

sok aljasság ellen a végső csatát 

de karunk még erős, hitünk a régi: 

ha tiszta a szívünk, nem törnek át! 

Semmi sem tökéletes

Conrad Aiken

Semmi sem tökéletes  

A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes 

Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres 

Az örökös vándorút véget soha nem ér 

S ha nincsen gyökerünk - elvisz a szél 

Mindenkinek vannak különös vágyai 

De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki 

Lehet belőle száz is, az az egy többet ér 

S ha elfelejtenéd - elvisz a szél 

Jól csak a szívével lát az ember 

Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan 

Az igazságot átérzi a lelkünk 

De te is tudod, hogy kimondhatatlan 

A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk 

A csillagévek óráin egy perc az életünk 

Az ember önmagában semmit sem ér 

Ha nincsen barátunk - elvisz a szél 

Jól csak a szívével lát az ember 

Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan 

Az igazságot átérzi a lelkünk 

De te is tudod, hogy kimondhatatlan 

Minden sivatag egy kutat rejt valahol 

S ha lelked mélyén rátalálsz már nem csodálkozol 

Az ember ezen a Földön csak egyszer él 

S ha nincsen barátod - elvisz a szél.

Ének a szeretetről

Venyercsán László
Ének a szeretetről

Adj mindig bőven, ne nézd, mi marad,

jó, ha teljesen szétosztod magad!

Rab vagy, ha bármit markol még kezed;

áldozd fel bátran az életedet!

Ha szenvedőt látsz, fogd meg a kezét,

lassítsd a nyomor halál-szekerét!

Másokért van a kavargó élet,

ha a gyertyák mind a csonkig égnek.

Nagy áldozat az élet, ha éled,

ha az áldott tűz másokért éget.

Vedd le vállakról a gondok terhét,

ne tékozold az idő kegyelmét!

Ha öreg és görnyedt már a háta,

tenálad pihenjen meg a lába!

Jó szót is adj, ne csak kenyeret!

Kell a szó is, a mentő felelet.

Magad légy kiöntött étel-ital –

Küzdj meg a pokol villámaival!

Bűnbocsánat

Bűnbocsánat
"És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkezték."   (Máté 6, 12)

Isten sok emberhez kegyes és minden bűnüket szívből megbocsátja, de semmit sem szól erről nékik, hanem kívül-belül úgy bánik velük, hogy úgy tetszik nekik, mintha kegyetlen Istenük volna, aki ideig s örökké el akarja őket kárhoztatni. Kívül harcok, bent félelem. Lám Dávid is így könyörög: "Uram, ne feddj engem haragodban, ne ostorozz engem búsulásodban."
Viszont másoknak ellensége, bűnüket titkon megtartja, de semmit sem szól erről nékik, hanem úgy bánik velük, hogy azt hiszik, kedvenc gyermekei az Istennek. Kívül jólét, belül vidám bizonyosság. Ezekről szól a zsoltárvers: "Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba."
Néha tehát vigasztalást tapasztaltat a lelkiismerettel s kegyelmébe vetett örvendező bizodalmat éreztet, hogy az ember ezzel erősödjék s lelkiismerete szorongásának idején is Istenben tudjon remélni. Máskor viszont megrettenti és megkeseríti a lelkiismeretet, hogy az ember jó időben se felejtse el az Isten félelmét.
Az első megbocsátás keserű és nehéz, de mindennél drágább és édesebb. A második könnyebb, de annál kevesebbet ér. 

Sokszor a jók sírnak 
S a gonoszok örülnek, 
De az ily örömök 
Hosszas gyötrelmet szülnek. 

Hervadóbb a rosszak Tündér dicsősége,

Mint tavaszi virág Ragyogó szépsége.

Forrás

A mai nap igéi

http://www.evangelikus.hu/oldal/a-mai-nap-igei

Idézet

"Amikor megbocsátunk, a szeretet bölcsőjében ringatózunk... Csodát viszünk véghez,s ezt alig néhányan veszik észre. Egyedül tesszük: mások segíthetnek, de amikor végül bekövetkezik, a csoda belül megy végbe. Csendben tesszük: a csodát nem lehet hangszalagon rögzíteni. Láthatatlanul tesszük: a csodát nem lehet lefilmezni. Szabad akaratunkból tesszük: senki nem kényszeríthet rá, hogy megbocsássunk. Magunk gyógyítjuk magunkat."

 (Lewis B. Smedes: Bocsáss meg és felejts! )

MIT JELENT ERŐSNEK LENNI?

MIT JELENT ERŐSNEK LENNI?

Erősnek lenni annyi, mint - valakit csendben szeretni.
Erősnek lenni annyi, mint – ragyogni a boldogságtól akkor is, ha szerencsétlen vagy.
Erősnek lenni annyi, mint –igyekezni másnak megbocsátani még akkor is, ha nem érdemli meg.
Erősnek lenni annyi, mint – várni a felgyógyulást, még ha nem is hiszel benne.
Erősnek lenni annyi, mint – nyugodtnak megmaradni a kétségbeesés idején is.
Erősnek lenni annyi, mint – jókedvűnek lenni akkor is, ha szomorúak vagyunk.
Erősnek lenni annyi, mint – mosolyogni, habár sírhatnékunk van
Erősnek lenni annyi, mint – valakit megörvendeztetni, jóllehet a szívünket bánat nyomja
Erősnek lenni annyi, mint – hallgatni, amikor szeretnénk valakivel megosztani a problémáinkat
Erősnek lenni annyi, mint – valakit megvigasztalni, noha magunknak támasztékra van szükségünk
Erősnek lenni annyi, mint – vallásos meggyőződésűnek lenni, ha nem vagyunk vallásosak.
Még ha kemény realitás is az élet – szeress és légy erős!
Legerősebb ember nem az, akinek legtöbb az ereje, hanem aki legtöbbet kibír!

Hatalma van!

Siklós József

Hatalma van!

Hatalma van az én dicső Uramnak,
Szavában győzelem van és erő.
Szívem csupán az Ő szavára hallgat
S ha szól e hang: tudom, hogy itt van Ő. 

Hatalma van, hogy bűnöm megbocsássa 
És szent vérével tisztává tegyen.
Új életem Őt mindörökre áldja
S minden napon elég a kegyelem. 

Hatalma van, hogy gyógyítson szavával,
Csitul a kín, eláll a vérfolyás!
Szabad nekem elé borulni bátran:
Jézus, magad gyógyíts és senki más! 

Hatalma van, hogy örök éltet adjon
S a mennybe majd magához felvigyen,
A kárhozat lángjában ott ne hagyjon...
Mentő hatalmát boldogan hiszem! 

Hatalma van a földön és a mennyen, 
Hatalma teljes mind a poklokon... 
Legyen Király hát s Úr az életemben!

- Ma szívemet Jézusnak átadom.

Aki Krisztusban szeret

Füle Lajos

Aki Krisztusban szeret

A szeretet... az erőfeszítés is!

Hisz néha sziklát emel, ki szeret:

Viselni társat, testvért, gyereket.

Emberfeletti vállalkozás, mégis

Ki KRISZTUS-é és KRISZTUSBAN szeret,

Erős: kimozdít sziklát,

- hegyeket! 

HÁLA SZÁLLJON ISTENHEZ

HÁLA SZÁLLJON ISTENHEZ

A hála szálljon Istenhez
És minden tisztelet,
Mert méltó, hű és szent az Úr,
Hogy áldja szó és tett.

A földre küldte szent Fiát,
Mily bölcs az ő terve!
Ki benne hisz, és felnéz rá,
Megújul élete.

Megváltónk, Jézus értünk halt,
Föltámadt, mennybe ment.
Szentlelke őriz mindennap,
És ő ad győzelmet.

Ősrégi himnusz

Ősrégi himnusz

Uram, én kész vagyok,

Hogy elfogadjam, bármit adsz,

Nélkülözzem, amit visszavonsz tőlem,

Elengedjem, amit elveszel,

Elszenvedjem, amit rám mérsz

Az legyek, akinek Te látni akarsz.

Kő a kézben

Ismeretlen szerző

Kő a kézben 

Könnyű meglátni mások vétkét !
Könnyű ítélni embertársat,
vagy éppen testvéred bűne felett,
jogos felháborodással
farizeusi fensőbbséggel
emelni fel a fejedet
és máris kezedben a kő! 

Úgy belesimul a tenyeredbe, 
hogy mások tán nem is veszik észre. 
Mert csak titokban fűt az indulat, 
titokban feszül ökölbe a kéz
és máris elsodor az áradat. 

Száz és száz érvvel hirtelen, 
társakra találsz. Haladnak veled, 
bátorítva és alkalomra várva, 
hogy a bűnösre vethesd a követ.

Ki tudja mekkora már a menet

a botránykövet ragadók hada!

Ki tudja, hány kéz szorul ökölbe,

s mennyi nyugtalan, szorongó szív vár

a bosszúállás édes alkalmára! 

Egyszer csak mégis megtorpan a menet, 
leszegzett fejed fölemeled, 
és a kavargó indulatok felett 
meglátod őt, a fehér ruhás Szentet. 

Egész lényéből irgalom árad, 
Szeretet, jóság és bűnbocsánat. 
Ott áll és vár rád. Rajtad függ a szeme. 
Szívedbe hatoló tekintetére
lazul az ököl kőkemény görcse.
Égetni kezdi tenyered a kő. 

Míg bűnödet a porba írja, 
arcodat égeti a szégyen pírja. 
Elfogy az érv, megnyílik a szív, 
nyílik a kéz és földre hull a kő.

Míg a mély csendben most megszólal Ő.

Szava ítélet, igazság, erő.

Aki nem bűnös közületek,

Az vesse rá az első követ ! 

Megjegyzés:
 Érdemes elgondolkozni ezen a versen, 
milyen az emberi gyarlóság és 
 milyen hatalmas az Isteni szeretet !!!!

Megbocsátás

A GONDVISELŐ ISTEN EREJÉBŐL

A GONDVISELŐ ISTEN EREJÉBŐL 

Nagy hatalom erejében ébredek ma,

a Három egy-Istent híva segítségül,

a teremtett világ Teremtőjének vallva Őt.

Az ég erejében ébredek e napra,

a kelő Nap, a Hold világa,

a tűz fénye, a villám cikázása,

a tenger mélye, a föld biztonsága

a sziklák szilárdsága erejében.

Isten erejéből kelek ma föl,

a gondviselő Isten erejéből.

Isten hatalma karózzon egyenessé,

Isten bölcsessége vezessen,

Isten szeme láttasson,

Isten füle hallgattasson,

Isten szava bírjon szólásra,

Isten keze óvjon-védjen,

Isten útja simuljon léptem alá,

Isten pajzsa árnyékoljon!

Ámen 

/ősi ír áldás/

Igazán megbocsátunk?

Igazán megbocsátunk?  

"Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?" 
Jézus így válaszolt: „Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is." 
(Máté 18,21-22)
 

Megbocsátani többféleképpen lehet. Nagyvonalúan, fölényesen: "Ugyan kérlek, szót sem érdemel!" Vértanú-képpel, szenvelegve: "Lám, ekkora kárt, fájdalmat okoztál. Nem, nem haragszom, de a sebeim véreznek." Gőgösen: "Nem veszlek annyiba, hogy képes volnék haragudni rád. Mindig tudtam, hogy mi lakik benned, most végre te is rájöhetsz arra, hogy ki vagyok én." Fenntartással: "Megbocsátok, de kérj bocsánatot!" Esetleg hajszoltan, kényszeredetten: "Megbocsátok, mert ez a kötelességem. De felejteni, azt nem tudok." És mohón: "Megbocsátok, de számítok arra, hogy mindent sokszorosan jóváteszel."

Nem így kell megbocsátani. A bűnöst - vagy vélt bűnöst - nemhogy kiemelné a nyomorúságából, hanem még mélyebbre taszítja. Aki a "megbocsátásnak" csak efféle változataival találkozott, annak könnyen elmehet a kedve attól is, hogy megbocsásson, attól is, hogy bocsánatot kérjen. Az ilyen ember szokta mondogatni: "Jobb egy tisztességes ellenség tucatnyi hazug jó barátnál".

A megbocsátásnak a krisztusi módja elsősorban lelkület kérdése. Megbocsátani. Mindig megbocsátani. A megbocsátás nem egyenlő az elfelejtéssel, mely gyakran azt jelenti, hogy nem akarunk szembenézni a valósággal. Nem gyengeség, mely az erősebbtől való félelemből nem vesz tudomást egy igazságtalanságról. A megbocsátás nem abban áll, hogy jelentéktelen apróságnak tartjuk a súlyos hibát, vagy, hogy jónak ismerjük el azt, ami rossz. A megbocsátás nem közömbösség, hanem tudatos, szabad, akarati cselekvés: bár testvérünk rosszat tett velünk, elfogadjuk őt olyannak, amilyen, ahogy - hibáink ellenére - Isten is elfogad minket, bűnösöket. A megbocsátás abban áll, hogy a sértésre nem sértéssel válaszolunk, hanem aszerint cselekszünk, amit Pál mond: 
„Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval."
 (Róm 12,21). 

(Prókai Árpád) 

A nap gondolata:  
"Hányszor kell megbocsátani? Ezt csak addig kérdi az ember, amíg nem szívesen bocsát meg az ellene vétkezőnek." 
 (Victor János)