A megbocsátás és mi magunk!

A megbocsátás és mi magunk! 

A meg nem bocsátott sérelmek olyanok, mint a békés tengerbe vetett kövek, amelyek fodrozódást, örvényt keltve háborgatják a nyugodt vízfelszint. Ha egyszerre sok sérelem ér bennünket, életünk előzőleg nyugodt vize a bánat háborgó tengerévé válhat. 

Idézzünk föl egy olyan alkalmat, amikor megbántottak minket. Ha keserűen ragaszkodtunk fájdalmunkhoz, nyoma sem volt békességünknek. Ha engedtük lelkünkbe lopakodni a harag és megbántottság érzését, azzal megzavarhattuk családunk, barátaink vagy munkatársaink békéjét is. Ha bosszúságunkat azután továbbadtuk másoknak, láthattuk, hogyan söpör keresztül fájdalmunk negatív hatása a családunkon, közösségünkön vagy munkahelyünkön. 

A megbocsátás viszont csillapítja a zűrzavart, tompítja azt a vágyat, hogy haragunkat máson töltsük ki, összetart családokat, és harmóniát hoz emberi kapcsolatainkban. Olyan mint a nyugalom szigete a dühös tengeren: gyakran keressük, ám ritkán találjuk meg. 

Mit jelent megbocsátani? 

Néhány fontos tény a megbocsátásról: 

- erkölcsi integritásunk veszélyeztetése nélkül is lehet megbocsátani. 

- fájdalmas emlékeinket - amikor megbántottak bennünket, - könnyebben megváltoztathatjuk, mint gondolnánk. 

- Empatikus készségünk fejlesztésével javíthatunk megbocsátó képességünkön. 

Növelhetjük annak az esélyét, hogy megbocsássanak nekünk azok, akiket mi bántottunk meg, ha megfelelő módon, őszintén bocsánatot kérünk tőle. 

- ha túl sokat foglalkozunk azzal, hogy mit gondolnak rólunk mások, képtelenek leszünk bocsánatot kérni, amikor megbántottunk valakit. 

- akár egy röpke óra alatt is fejleszthetjük megbocsátó képességünket. 

Mielőtt belefognánk a megbocsátás vizsgálatába, le kell szögeznünk, mit jelent a megbocsátás, és hogy hogyan használhatjuk ezt a kifejezést. 

Amikor mások tettei megbántanak minket és sérelmet okoznak kapcsolatainkban, többféleképpen reagálhatunk. Cselekedeteinket a legtöbb esetben elsősorban saját becsületünk és biztonságunk megóvása motiválja. Reakcióink irányulhatnak kifelé, pl. visszavághatunk, elkerülhetjük a másikat, tudomást sem vehetünk vagy pletykálhatunk róla, esetleg véget vethetünk a kapcsolatnak. Igazságszolgáltatásként kihívhatjuk a rendőrséget, vagy beszélhetünk egy tanácsadóval. Becsületünk és biztonságunk megóvása érdekében befelé is irányulhatnak reakcióink: pl. azáltal, hogy fájó emlékeket idézünk fel, vagy azt mondogatjuk magunknak, hogy milyen rossz ember, aki megbántott, és terveket szövünk arról, hogyan állhatnánk bosszút rajta. 

Nem engedhetjük, hogy mások bántó viselkedése folyamatosan kárt okozzon akár nekünk, akár másoknak. Azonban énünk védelmére irányuló motivációnk annyira erős, hogy könnyen kiölhet belőlünk bármilyen egyéb vágyat, ami a sérült kapcsolat meggyógyítását vagy helyreállítását célozná, ez pedig meggátolja, hogy megtegyük saját részünket a dolgok jobbra fordítása érdekében. 

Megbocsátani annyit tesz, mint elfogadni a másik emberben lakozó értéket még akkor is, ha helytelen cselekedetét elítéljük. 

"Ha haragusztok is, ne vétkezzetek. Ne menjen le a nap a ti haragotokkal." 
( Efézus 4,26 )

forrás: 

http://havannacsoport.hu 

Áldott Újévet kívánok ! - 2024.

Dr. Joó Sándor: Boldog, akinek megbocsáttatott....

"Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett, boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen. Míg elhallgattam, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt. Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bűneimnek terhét. Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, alkalmas időben. Bár a nagy vizek áradnának, nem juthatnak azok el őhozzá." 
(Zsoltárok 32,1-6)

" ...  Igénk nem azokat mondja boldogoknak, akik most az év végi számadáson azt mondják magukban: jó nekem, nem terhel semmi különösebb vétek súlya. Bár nem mindent úgy tettem, ahogyan kellett volna, de összehasonlítva magamat ezzel vagy azzal az ismerősömmel, mégsem volt olyan rossz az életem! Igénk szerint nem azok a boldogok, akik most jó év végi számadást csinálnak lelkükben a saját becslésük szerint, hanem az a boldog, “akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett”. 

Tehát nem az a boldog, akit a saját életének a vélt vagy valóságos eredményei tesznek most boldoggá, hanem akit Isten tesz a bűnbocsánat által boldoggá! Akivel Isten a legnagyobb jót teheti, azt, hogy minden vétkét elfedezi! Tehát aki kénytelen beismerni, hogy nemcsak hibái vannak, amiket jóvátehet még, hanem alapvető, nagy bűne van: Isten nélkül élte végig az elmúlt esztendőt! És ezt nem bírja jóvátenni!

Igénk hozzáfűzi még: boldog, akinek “lelkében csalárdság nincsen”. Csak most ne legyen bennünk semmi csalárdság, semmi önbecsapás! Mert az ember hajlandó ösztönösen tiltakozni ez ellen a leleplezés ellen. Hajlandó nem teljesen beismerni, valamit leplezni belőle, mentegetni magát: nem vagyok én olyan istentelen, hiszen ahol hibáztam is, eredetileg jól gondoltam, csak nem sikerült! Boldog az, akiben nincs ilyen csalárdság, ilyen hamis önvigasztalás, aki nem próbálja szépíteni magát, aki nem próbál titkolni valamit Isten előtt, mert ezzel újra csak még jobban menekülne Isten elől. Ha abban van a boldogság, hogy Isten a bűnbocsánat által újra helyreállítja a kapcsolatot közöttünk és Őközötte, akkor a legszerencsétlenebb dolog, amit az ember tehet, az, hogy nem őszinte, hogy rejteget még valamit, hogy kikerüli a bűneit megbocsátani akaró Istent! Jaj, oly nehéz a magunk teljes kudarcát, csődjét igazán elismerni! ..."

"... “Boldog az - óh, igen, az a boldog, - akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.” Így akar most boldoggá tenni az Úr, lezárni a bűnbocsánat kegyelmével azt, ami elmúlt. Visszaállítani, visszafogadni a Vele való életközösségbe, hogy fölszabadulva kezdhessünk egy valóban boldogabb új esztendőt, egzisztenciálisan újat, emberi életünk igazi létformájában: Vele!
Ámen."

A rendezés módja

A rendezés módja

Végül az Úr bocsánata kifejezési formát ölt. Két ember között, akik szeretnének rendbe jönni

egymással, sokszor megmarad a feszültség és a kétkedés, mert gyámoltalanság, félelem vagy tartózkodás miatt egyik sem tudja összeszedni a bátorságát, hogy megbeszéljék az ügyet. Isten viszont nyilvánosan kihirdeti a bocsánatát.

„Elvonult előtte az Úr, és így mondta azt ki: Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! Megtartja szeretetét ezerízig, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket” 
(2 Mózes 34,6-7a).

Forrás: 

Vetés és Aratás

A megbocsátás mélységei

A Szentírás Szövetség Bibliaolvasó vezérfonala nőknek. 

A megbocsátás mélységei 
1 Mózes 45,1-24  

A „megbocsátás“ József történetének átfogó alcíme lehetne. Mai szövegünkben teljesedik ki ez a vonulat. Azt hiszem, mindenki mélységesen megértette volna, ha József megbünteti testvéreit. 

Mégis, kegyelmet gyakorolt, megbocsátott nekik, bár sok szenvedésben volt része miattuk. József mindennek ellenére is szereti testvéreit. Isten nehéz úton vezette Józsefet, nyugtalanító kérdések, kétségek, düh, csalódások útján el egészen a megbocsátásig. Isten segítségével József nemcsak testvéreivel, hanem a múltjával is kiengesztelődött. Ez nem könnyű, főleg nem szenvedések közepette, de a történésekre visszatekintve lehetségessé válhat. József megértette: Isten beleszőtte terveibe ezt az életutat. (8)

A "megbocsátás" Isten számunkra írt eseményeiben is nagybetűs cím. Isten kegyelmes és megbocsát, mert szeret bennünket. Ezért lehetséges a sebek, sérelmek megbocsátása akkor is, ha ártanak nekem. Természetesen nem minden súlyos megtapasztalás Isten műve, illetve kifejezett szándéka velünk, úgy, ahogyan ez Józsefnél volt. De József élettörténetéből is láthatjuk, hogy az összetört kapcsolatok meggyógyulhatnak, és hogy a megbocsátás, kiengesztelődés nemcsak az emberek között, de a múltunkkal is lehetséges. Higgyünk abban, hogy Istennek semmi sem lehetetlen, és kérjük Őt mindig újra meg újra, hogy a megbocsátás, kiengesztelődés folyamatában segítségünkre legyen.

***

"Mint a hosszú gyászt követő ünnep… olyan a megbocsátás, ami nem lehet egyéb, mint igazi béke. Így ez kiengesztelődés, megbocsátás és megbékélés."
(Jürgen Werth)

Forrás

TIREK

Dr. Joó Sándor: Megbocsátás

"... Jézus Krisztusnak a keresztfán hullott drága vére az egyetlen valuta, az egyetlen a mennyországban is érvényes fizetési eszköz, amit odaát elfogadnak a mi adósságaink kiegyenlítésére. Ezért engedhette el Isten a te adósságodat, mert Jézus Krisztus helyetted megfizette.

Ingyen van tehát a bűnbocsánat kegyelme, de nem olcsón: Jézus Krisztus szent vérének a hullása árán. Ez a vér, amivel helyetted fizetett az Úr, a legerősebb kapocs, amivel most már odafűz önmagához. Akinek sok bűne bocsáttatott meg, az jobban szeret, akinek pedig kevés bocsáttatik meg, az kevésbé szeret - mondja Jézus. Tudod, ki szereti igazán Krisztust? Az, aki a bűnei bocsánatát köszönheti neki. A bűnbocsánat a legerősebb kötelék, ami egy embert odafűz Istenhez. Minden egyes bűnöm, amit megbocsátott az Úr, megint egy szállal több abban a kötelékben, amivel hozzá vagyok kötve....."

(Dr. Joó Sándor: Megbocsátás)

"…BOCSÁSSATOK MEG…"

"…BOCSÁSSATOK MEG…"

(LUKÁCS 6,37-49)

Mennyi feszültség, sérelem dolgozik bennünk. Egy pillanat alatt újra kifakadnak évtizedes, évszázados sebek, és egymásnak esünk. Aki képes megbocsátani, az annak jele, hogy Őneki már megbocsátott az Úr, azaz üdvössége van.
A megbocsátás képessége az üdvösség jele. Sokan vagyunk, Isten népe között is, akik nem tudnak megbocsátani, legfeljebb hallgatnak, de elintézetlen indulatok feszítik őket; az indulatok pedig előbb-utóbb robbannak. Mondhatnánk persze, hogy a bocsánat feltétele a másik részéről a bűnlátás és a bűnbánat, majd az ebből következő bocsánat-kérés; ennek összefüggésében pedig a „múlt” feltárása és értékelése. Tehát, megbocsátunk, de az emberi logika szerint mégsem lehet annyiban hagyni a dolgokat, a bocsánatnak feltételei vannak. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy a bocsánatnak nincsenek feltételei, az Ige krisztusi logikája szerint. A bűnbánat látható pecsétje annak, hogy Isten már előtte magának választott bennünket, megbocsátott nekünk. Ez a kegyelmi állapot teremthet egyedül olyan légkört, amelyben aztán tisztázhatók a múlt dolgai, úgy, hogy abból nem sebek hegei fakadnak fel, hanem megbékélést, megnyugvást, elengedést tapasztalunk.

(Steinbach József)

Bocsáss meg!!!

Bocsáss meg!

 "Semmi sem teszi világosabbá a határokat, mint a megbocsátás. Megbocsátani valakinek annyit jelent, mint szabadon engedni, vagy törölni az adósságot, amivel tartozik nekünk. Amikor úgy döntünk, hogy nem bocsátunk meg valakinek, ez azt jelenti, hogy még mindig akarunk valamit tőle, és valami - még ha ez a bosszú lenne is - örökre hozzáláncol minket...  

Sokkal jobban tesszük, ha elfogadjuk Isten kegyelmét, és megbocsátunk azoknak, akiknek nincs miből megfizetniük az adósságot."

 (Dr. Henry Cloud - John Townsend: Határaink)

A MEGBOCSÁTÁS EREJE

 

  

A MEGBOCSÁTÁS EREJE 

   

"A nap ne menjen le a ti haragotokkal!"  

(EFEZUS 4:26)  

 

Jól vigyázz, egy kis tüske a válladon nehezebb lehet, mint gondolnád! Hogy a harag öl, az minden nappal egyre nyilvánvalóbb. Dr.  Redford Williams rámutat arra, hogy a kortizon nevű stresszhormon, amely a haragot táplálja, szó szerint szétfeszíti az ereket, károsodást okozva az artériákban. A folyamatos harag meggátolja a gyógyulási folyamatokat, így ha a károsodás már fennáll, egyetlen dühkitörés végzetes szívrohamot idézhet elő. 

Jézus azt mondta: "Egy pillanatig se késlekedj! Tedd meg az első lépést, hozd rendbe a dolgokat! Tedd meg most, különben egy elkerülhetetlen folyamat kezd el munkálkodni, amely nem áll le, amíg meg nem fizettél az utolsó fillérig fájdalom és gyötrelem árán." (Máté 5:25-26 parafrázisa). Tedd le, mielőtt elveszítenéd a játszmát! Bocsáss meg! Még akkor is, ha az a személy, aki megbántott, soha nem ismeri be, vagy nem tűnik úgy, hogy szenvedne amiatt, amit elkövetett. A megbocsátás felszabadít téged és képessé tesz a továbblépésre - és ez az ami igazán számít! 

Sose becsüld le a megbocsátás erejét! Ez az egyetlen hatalom, amivel mindig rendelkezel a téged megbántó személy felett. Abraham Lincoln mondta: "Az ellenség megsemmisítésére a legjobb módszer, ha baráttá teszed őt." A megbocsátás ruganyossá teszi lépteidet lelki értelemben és új lendületet ad az élet versenyéhez. Rajta hát, BOCSÁSS MEG és lásd meg , mi történik!

 

 Forrás:  

Győzelem a harag felett

Megbocsátásról gondolatok

Jelenits István

A megbocsátás!!! 

"Néha szavak nélkül kell megbocsátani.

Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat és a jóvátételre igyekvő szándék apró jeleit, s jelekkel felelni a jelekre.

Felejteni ott, ahol a felejtésre van szükség,megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra.

Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában, intelligens és leleményes.

És alázatos is, legfőképpen talán alázatos."

"A szelídség mérője az, hogy tudjatok bocsánatot kérni és adni. Bocsánatot kérni a legemberibb dolog; legrokonszenvesebb egy ember akkor, mikor megköveti azt, akit szeret. Legtöbb az ember akkor, mikor bánja, hogy olyan kevés."

 (Ravasz László)

Tanulj meg megbocsátani....

Tanulj meg megbocsátani....

“Tanulj meg megbocsátani.
Ha te vagy az, akit megbántottak, ne felejtsd el,
hogy Neked áll hatalmadban megbocsátani.
Senki mástól nem kaphatod meg ezt a hatalmat.
Hihetetlen, de ha nem neheztelsz,
és elengeded a negatív érzéseket,
te nyered a legtöbbet az egésszel.”

(Sík Sándor)

 

Hogyan bocsát meg Isten?

Hogyan bocsát meg Isten?

„Kicsoda olyan Isten, mint Te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad. Újra irgalmas lesz hozzánk, eltapossa bűneinket, a tenger mélyére dobja minden vétkünket!” (Mikeás 7,18-19) Mi dédelgetjük magunkban sérelmeinket, és nehezen békülünk. Megsebzi a büszkeségünket, ha mi tesszük meg az első lépést.

De a tékozló fiú atyja – háza lapos tetején szemlélődve nem várt tovább – elébe futott gyermekének, hogy megbocsáthasson.

Az Úr bocsánata mindig kezdeményező, még bűnbánatunk is az Ő keresésének az eredménye.

Sohasem mondja: „Ő vétkezett, ő jöjjön hozzám.”

A Pásztor maga tett meg minden lépést a bocsánat színhelyéhez vezető hosszú úton, a juh soha nem tett egyetlenegy lépést sem, hogy találkozzon vele. A juhot az Úr megbocsátásának nagylelkűsége vitte vissza.

Az Úr bocsánata elpusztítja a megbocsátott rosszat. Mert ez a bocsánat erős, olyan szeretetteljes, olyan gyógyító, hogy megtisztítja az ember szívét, mint ahogy a világosság eloszlatja a sötétséget.

Az Úr bocsánata bukásunk természetes következményével együtt lát bennünket. „Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és viszszahozlak…” (1 Mózes 28,15) Mi így szóltunk volna: „Maga kereste a bajt magának, amit főzött, egye meg!” Isten bocsánata azonban átsegítette Jákóbot a bukáson.

Forrás

Vetés és Aratás