ISTEN EREJE

Füle Lajos : 

ISTEN EREJE 

Az erőtlen ereje nő,
ha hinni kezd, félnie nem kell.
A hit a legnagyobb erő:
ISTEN ereje - az emberben.

Lelki feltöltődés

Lelki feltöltődés

Te aztán tényleg valaki vagy, tudod?
Történjen bármi veled a mindennapok sodrában
ugyanúgy állsz helyeden: megpróbálsz adni, s az
értékeid szerinti legjobb életet élni. Hát maradj olyan
lelkes, mint voltál, s ügyelj a dolgokra, mint eddig.
Minden rendbe jön.

Végigküzdöttél már sok-sok nehéz időt, ugye?
Bizony. Te talpra estél. Talán nem volt leányálom, s
nem is tudtad mindig, mit tegyél. De sikerült kitalálnod,
merre lépj. Különösen, ha sikerült megőrizned
humorod, s nem veszett el mosolyod.

Ha belegondolsz, rájössz magad is, hogy milyen erős
a személyiséged. Vannak emberek, akiknek nincs
mindenre válaszuk, de legalább megpróbálnak
reménykedni és hinni. Az ember látja az utat, bármi
várja is; minden csak attól függ, hogyan áll hozzá. S ha
rád nézek, tényleg... egy varázslatos embert látok.

/Ceal Carson/

Élet értelme

Az életnek addig van értelme, amíg az ember szeretetet tud adni - és ami annál sokszor nehezebb: képes a szeretetet elfogadni is.

Van, amikor a szeretet apró kis gesztusainak elfogadása nagyobb tett, mint önzetlenül adni.
Amikor szeretetet adunk, akkor - mint kezdeményezők - az erő pozíciójában érezzük magunkat, s gyakran nem teszünk mást, mint szolid öntudatossággal nyugtázzuk lelki nagyságunkat.

Akkor viszont, amikor a telítettségnek ebben az emelkedett állapotában valaki hangtalanul hozzánk simul és rongyos kis tarisznyájából szeretet-morzsákkal kínál, meghökkenünk. Hirtelen kiesünk a nagyság szerepéből és zavartan szembesülünk az új helyzettel: nem tündökölhetünk egyedül a szeretet ingyen konyhájának konyhafőnöki szerepében. Most minket is étellel kínálnak. De hát erre nekünk semmi szükségünk sincsen! - zsörtölődünk a valaki morzsáit lefitymálva. Hiszen mi praktikusan, megszervezetten, hatékony nagyüzemi módon osztjuk a szeretetet a rászorulóknak. S lám, most a sor megakad, a sorban állók türelmetlenkednek.
De a valaki nem tágít.

Csak áll, és már-már könyörögve kínálja felénk elfogadásra apró kis szeretet-morzsáit.
S akkor meg kell látnunk, hogy szeretete nem elsősorban nekünk szól. Az életben maradáshoz neki van szüksége arra, hogy adjon, mert léte ebben az elfogadottságban nyeri el értelmét.
Valakitől szeretetet elfogadni annyit jelent, mint megerősíteni őt élete értelmében.

(Simon András)

AZ EGÉSZ NÉP ÖRÖMÉÉRT

Füle Lajos: 

AZ EGÉSZ NÉP ÖRÖMÉÉRT

Annyi itt a szomorú ember,
a szegény, a vigasztalan!
Én az egész nép öröméért
állok Elődbe, JÓ URAM.

Az angyalokkal ezt ígérted
a betlehemi ég alatt,
vess hát véget a szenvedésnek,
melegítsen át, mint a Nap,

az az öröm, mit JÉZUS által
adtál, mi el nem veszthető
az életben, sem a halálban.
Ádvent van... Ismét eljön Ő!

Füle Lajos verseiből

Füle Lajos verseiből  VALÓSÁG

Nem hazudik: az örök élet VALÓSÁG, nem üres ígéret. Ne kérdezd hát, hogy biztos-é? VALÓSÁG az, a KRISZTUSÉ.

"Ezeket írtam néktek, akik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higyjetek az Isten Fiának nevében." (1 Ján. 5.13)

MAGAD ADTAD De sokat adtál nekem, ISTENEM! Sokpénzű ember ugyan nem vagyok, de íme, itt vagy mindennap velem! Magadat adtad nekem, ISTENEM. "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka." (Jak. 1.17)

Fájdalom...

Hogyan osszuk meg Istennel a könnyeinket?

"...Ne az legyen a legfontosabb az életünkben, hogy minél fájdalommentesebb legyen. Ne akarjunk mindenáron megszabadulni a fájdalomtól. Ha fájdalom ér, vigyen az közelebb minket Istenhez. Segítsen az mások megértésében. Ne tompítsuk el azt, amit a világ miatt, vagy a másik miatt érzünk magunkban. Ne keressünk fájdalomcsillapítókat, amik elterelik a figyelmet a sok szenvedésről körülöttünk és bennünk. Merjünk szembenézni a fájdalmainkkal, de ne maradjunk velük egyedül: osszuk meg őket Istennel. Megtehetjük..."

MINDIG MOSOLYOGJ !

"Csak az tud élni, ki mindig nevet,

kinek szívéből nem fogy a szeretet,

kinek lelke élettől vidám,

a világ szépségén ámulva csodál.

Ki minden könnyből szivárványt fakaszt,

ki minden sziklából virágot szakaszt,

ki élete gondjain könnyedén átrobog....

Csak az tud élni:KI MINDIG MOSOLYOG!"