Imádkozzunk!

Imádkozzunk!

Az elengedés tudománya

Tudjuk Urunk, hogy mindnyájunknak meg kell jelennünk majd előtted, és mégis úgy élünk, mintha nem kellene megjelennünk. Tudjuk, hogy egyszer mindenért felelnünk kell, és mindenről számot kell adnunk neked, és mégis olyan sok mindent eltékozlunk azok közül a kincsek közül, amiket ránk bíztál.

Köszönjük, hogy nyitogatod a szemünket. Bocsásd meg, hogy mi csak a láthatókat látjuk, és a láthatatlanokat képtelenek vagyunk érzékelni. Hit nélkül nem is lehet, add nekünk a hit ajándékát! Szabadíts ki minket abból a szűkös világból, amelyikben nélküled mozgunk!

Emeld fel a szemünket, ami annyira a földhöz tapad!

Szabadíts meg minket, akik kincsekhez, emberekhez, egymáshoz, önmagunkhoz kötődünk, s nem tudunk szárnyalni!

Engedd meglátnunk most, hogy a láthatók ideigvalók, és a láthatatlanok örökkévalók!

És előtted van értéke az ideigvalónak is, de az életünket igazán ahhoz érdemes kötnünk, ami örökkévaló.

Segíts, hogy eljussunk tehozzád!

A bánatunktól a vigasztalásig. A gyászunktól a reménységig. Köszönjük, hogy vígasztaló Szentlelkedet elküldted nekünk. Töltsön be minket most Ő maga!

Ámen.

Cseri Kálmán,
Pasarét, 1979. október 14.

Leveled jött !

LEVELED JÖTT!

Az Úr Jézus a legjobb barátod! 

Minden gyerek szerette. A kicsiket az ölébe vette. Hatalmas volt! A vihar felkorbácsolta a hullámokat, úgyhogy a hajó, amelyben ült, végveszélybe került. Ő azonban rászólt a szélre és a tó elcsendesedett.

Betegeket gyógyított és minden embert szeretett, a szegényeket is és a gazdagokat is. Látta szívünkben a bűnt, minden nyomorúságunk forrását.

A rosszhírű asszony mégsem félt tőle. Saját gonosz élete fölött sírva jött hozzá, Ő pedig megbocsátotta minden bűnét. Egy nap elfogták! Félre akarták tenni az útból. Jó volt és tiszta- mi pedig éppen az ellenkezője. Akkor inkább tegyük félre az útból. Keresztre feszítették és meghalt. Egyáltalán nem értették meg, hogy Ő ezt már jó előre tudta! Isten Fia volt, és ezért jött le a mennyből, hogy meghaljon. Minket akart megszabadítani a haláltól, az örök haláltól, minket, akiknek mindnyájunknak meg kell halnunk.  De örülhetünk, hiszen nem maradt a halálban. Feltámadt a sírból. Ma is él! A mennyben van és lát minket. Még most is meg akarja bocsátani minden bűnödet, ha megbánod és elismered előtte, mint az a rosszhírű asszony.

- Igen- mondja ekkor- megbocsátom a bűneidet, hiszen ezért vállaltam magamra a büntetést a kereszten. Ekkor új történet kezdődik: megváltozott, új életed története. Életed teljesen más lesz, mint amilyen eddig volt. Ő lesz a legjobb barátod. Vele mindent megbeszélhetsz. Örömmel, szívesen fogod olvasni a Bibliát is, hogy minél jobban megismerd a barátodat. Nagyon fog érdekelni a Biblia. 

Biztosan minden nap olvasol benne valamit az Úr Jézusról. 

Hiszen a legjobb barátod akar lenni!

Megbocsátás

Képek forrása netről.

Az elengedés

Az elengedés

Az elengedés nem az, hogy ezután nemtörődöm leszek,

hanem annak felismerése, hogy nem tehetek meg dolgokat mások helyett.

Az elengedés nem az, hogy eltaszítom magamtól a másik embert,

hanem annak felismerése, hogy nem irányíthatom.

Az elengedés nem az, hogy a másikat továbbsegítem a rosszban,

hanem az, hogy megengedem neki, hogy a következményekből tanuljon.

Az elengedés saját erőtlenségem, tehetetlenségem beismerése,

mellyel elfogadom, hogy a dolgok kimenetele nem az én kezemben van.

Az elengedés nem próbál megváltoztatni vagy okolni másokat,

hiszen csak magamat változtathatom meg.

Az elengedés nem közönyt vagy érdektelenséget jelent valaki iránt,

hanem törődést.

Az elengedés nem rendbe hoz,

hanem támogat.

Az elengedés nem megítél,

hanem hagyja, hogy a másik is esendő emberi lény legyen.

Az elengedés nem az, amikor minden következményt én próbálok elsimítani,

hanem engedem, hogy ő is megtapasztalja saját dolgainak kimenetelét.

Az elengedés azt jelenti, hogy nem oltalmazom a másikat,

hanem engedem, hogy a másik szembesüljön a valósággal.

Az elengedés nem tagadás,

hanem elfogadás.

Az elengedés nem a másik korholása, szidása vagy vele való vitázás,

hanem saját hiányosságaim felkutatása és kiigazítása.

Az elengedés nem az, amikor mindent a saját elképzeléseimre formálok,

hanem úgy fogadok minden napot, ahogy az jön, magamhoz ölelve a pillanatot.

Az elengedés nem mások kritizálása vagy irányítása,

hanem én magam igyekszem azzá válni, ami álmaim szerint lehetnék.

Az elengedés nem sajnálkozik a múlton,

hanem előre tekint, fejlődik és a jövőnek él.

Az elengedés kevesebbet fél, és többet él, jobban szeret!

Az elengedés gyümölcse a békesség.

Hagyd abba a panaszkodást!

Hagyd abba a panaszkodást! 

„Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent!”

 (Filippi 2:14)

Jegyezd meg: 

1) A panaszkodás függőséget okoz. 

A kör bezárul: van egy problémád, panaszkodsz miatta és így beleragadsz, rosszul érzed magad, ezért még többet panaszkodsz, ezzel csak még több stresszt okoz, és nem hoz megoldást. Ostobaság, nem?

2) A panaszkodás megfoszt Isten áldásaitól. 

Ahelyett, hogy elköteleznéd magad Istennek, kételkedsz bölcsességében és gondviselésében. Isten 23 000 izráelitát küldött ezért a halálba. „De ne is zúgolódjatok, mint ahogyan közülük némelyek zúgolódtak, és elveszítette őket a pusztító angyal. Mindez… figyelmeztetésül íratott meg nekünk…” (1Korinthus 10:10-11). Ne csak ellenőrizd a viselkedésed – változtasd meg!

 3) A panaszkodás kihat az egészségedre. 

„A nyugodt, csendes szív és elme a test élete és egészsége…”
 (Példabeszédek 14:30 AMP).
 Őszintén, hány nyugodt és csendes panaszkodót ismersz? Panaszkodás helyett dolgozz a hozzáállásodon! Kezdd el számlálni az áldásaidat! Egy bölcs ember egyszer ezt mondta: „Panaszkodtam amiatt, hogy nincs cipőm, míg egyszer találkoztam egy emberrel, akinek lába nem volt”. Hallgasd meg, miről írt Barbara Johnston: „Egy kézzel írt levélke volt a telefonpóznára szögezve, a következő állt rajta: »Elveszett háromlábú, egyik szemére vak kutyám. Az egyik füle hiányzik, a farka letört, és nemrég ivartalanították. A Szerencsés névre hallgat.«”
 A Biblia azt mondja. „Mindenben (figyeld meg, nem azt mondja, hogy mindenért, hanem azt, hogy mindenben!) hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata” 

(1Thesszalonika 5:18 Károli).  

Te is ismered azt a szívszorongató érzést, amikor nagyon szeretnél elérni valamit, de valamiért az sehogy sem sikerül? Nemhogy közelebb kerülnél a célod megvalósításához, de egyre jobban távolodsz attól. Az idő múlásával talán már te is feladtad a reményt, hiszen teljesen reménytelennek látod az egészet. De vajon ennek így kell lennie?

Sokan járunk hasonló cipőben. Szeretnénk elérni valamit, de ahelyett, hogy közelednénk a célunkhoz, egyre messzebb kerülünk tőle. Ennek hatására elkezdünk keseregni és végül teljesen feladjuk. Képtelenek vagyunk pozitívan gondolkodni, hiszen csak a kudarcok érnek.

Az elkeseredés miatt folyamatosan csak a negatív gondolatok járnak a fejünkben, gondolatainkat pedig ki is mondjuk. Minél kilátástalanabbnak látjuk helyzetünket, annál többet kesergünk, annál több negatív dolgot mondunk ki. Végül azon kapjunk magunkat, hogy folyamatosan csak panaszkodunk, semmi jó nem történik velünk. Te is magadra ismertél?

Itt az idő, hogy megismerd az igazságot. Sajnos ez most kicsit fájni fog. Sikertelenséged oka sajnos te saját magad vagy.  

Példabeszédek 18:21

"Élet és halál a nyelv hatalmától függ, s ahogyan bánsz vele, úgy eszed gyümölcsét."  

Ez a bibliai idézet is nagyon jól mutatja, hogy sikered függ attól, hogy mit mondasz ki. A negatív gondolatokkal és a kimondott negatív szavakkal vágod el az áldást. Minél több negatív gondolatod van, minél több negatív dolgot mondasz ki, annál távolabb kerülsz a céljaidtól, álmaidtól. Ezáltal viszont egyre negatívabb leszel, egyre többet keseregsz és panaszkodsz. Így egyre mélyebbre süllyedsz. Ez egy "ördögi kör". 

Csak úgy tudsz kijönni belőle, ha tudatosan odafigyelsz a gondolataidra és arra, hogy mit mondasz ki. Hagyd abba a panaszkodást! Tudatosan vallj meg pozitív dolgokat! Ha valami miatt panaszkodni akarnál, akkor mond ki a pozitív ellenkezőjét! Ugyanis, ha abba is hagyod a panaszkodást, de nem mondasz ki semmi pozitív dolgot helyette, az a rossz ugyan úgy ott fog maradni. Viszont, ha elkezdesz pozitív dolgokat kimondani, akkor megfordul a kocka és közelebb kerülsz a célodhoz.

Most biztosan arra gondolsz, hogy jó-jó, de ez így hazugság. Nem fogsz hazudni, amikor látod, hogy nem igaz, amit kimondasz. Hidd el, hogy ez nem hazugság. Ez a biblikus hit és a megvallás. A hit ugyanis a nem látott dolgokról való meggyőződés. Azzal, hogy kimondod, elkezdesz hinni benne. A hit pont arról szól, hogy nem látod a pozitív dolgot, de kimondod hitben és hiszel benne, hogy meglesz, és megkapod. 

Ezek teljesen biblikus alapelvek, amelyeket keresztényként is alkalmazhatsz. Keresztényként is lehetnek céljaid, sőt legyenek céljaid! Merj nagyot álmodni! Isten meg fogja adni, ha az nem árt neked. Mert ha az káros a számodra, akkor nem adja meg. Légy pozitív és higgy! 

Fejezd be a panaszkodást, és ez által állítsd meg az "ördögi kört". Mondj ki helyettük valami pozitív dolgot, még ha úgy érzed, hogy az nem is igaz. Ha el tudod érni ezt a változást, pozitív irányba fognak változni a dolgok és ez által megvalósítod a céljaidat. 

Lehet, hogy ez időbe telik, de "Soha ne add fel!" 

Vida Sándor tanácsai a hallgatáshoz

Vida Sándor tanácsai a hallgatáshoz 

Fontold meg: egy szói se szólj!

Sohase panaszkodj - egy zokszó se hagyja el aj­kadat. Egy szó sem! Mily sokat nyersz, ha az Ige szól hozzád! Mily nagy veszteség ér, mihelyt megszólalsz. Légy csendes! Tanulj meg hallgatni!

Ha arcul ütnek egyik oldalon, tartsd oda a másik felét. Ne üss vissza! Szeresd a csendet!

Ne törődj azzal, hogy mit mondanak az emberek. Maradj Isten kezében. Ne védd magad. Ne nyisd ki szádat. Légy mint a halott - néma. Egy szó sok jajt csinálhat, elriasztja békességed szelíd galambját Pszt! Egy szót se szólj!

Talán félreértenek? Ne törődj vele. Ártani akar­nak? Elkedvetlenítenek? Bízd az Úrra dolgaidat!

Azt mondják: nincs igazad - rontják jóhíredet... Sebaj! Légy kedves és szelíd, maradj egyszerű és nyájas - ne szólj egy szót se! Maradj nyugodtan, ne vitatkozz, ne ellenkezz! Tégy úgy, mint Mestered, a néma Bárány!

Ne bírálgass, ne ítélkezz, ne vádolj senkit! Egy szót se szólj! Ne tégy lekicsinylő megjegyzést senkire. Újra és újra azt mondom: egy szót se szólj, de még egy pillantást se tégy, ami megzavarhatná lelked nyugalmát. Bízzál Istenben, légy csendben előtte!

Legyen másoké az utolsó szó - úgyis Istené a végső szó. Mennyi bajt csinálnak a szavak.

Semmi felől ne aggodalmaskodj! Hagyd az Úrra dolgaidat!

Hányszor nehéz a gondolkozás, nehéz az imádkozás, nehéz bízni -oly nyugtalan, lármás a szívünk. Csendesedj el az Úr jelenlétének templomában.

Nyomasztó gond, nehéz próba nehezedett rám. Egy testvérhez mentem vele. Kitártam előtte a szívemet, meghallgattam komoly szavait, de ha­zafelé menet az Úr csendes hangja megfeddett: Miért nem hozzám jöttél? Nem bízol bennem? Sohase vedd ki ügyedet az Ő kezéből - add át magadat neki! Hadd járja át bensődet az Ő békessége!

Csak Hozzá szólj, csak Róla beszélj!

Az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját.
 (Mik 7,5).
 Ne szólj egy szót sem!

(Vida Sándor)

Ha megdobnak kővel ...

Ha megdobnak kővel ...

"Egy férfi éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félre tett pénz meghozta a várva várt pillanatot . Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutathassa az új "álomautót". Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált egy helyet ahova beparkolhat, és rükvercbe tette az autót. Nagy lendülettel el kezdett tolatni, mire hallotta, hogy egy kő koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg a kocsiját, ezzel máris megsérült a gyönyörű fényezés.A férfi kikelve önmagából, így kezdett el üvöltözni: "Te normális vagy kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!" "Bácsi kérem, ne haragudjon!" - válaszolta a fiú.A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte mi van körülötte. De a fiúcska így folytatta: "Elnézést, nem tehettem mást! Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább."És ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek van. "Ő a testvérem és egyedül előre ment a tolószékkel. De túl gyorsan gurult és a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögé. Muszáj voltam megdobni, hogy megállítsam magát. "Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a tolókocsiba. Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek, hogy ha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk. Fentről halk szelíd hang szól a mi szívünkhöz és lelkünkhöz... Néha nincs időnk meghallani, vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk rá. Néha meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, mi is folyik az életünk körül, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az amit éppen véghez akarunk vinni, stb. "Ez a te döntésed: figyelsz a halk szelíd hangra vagy megvárod míg megdobnak".