Egy zsák krumpli
Egy bibliaiskolai tanító a meg nem bocsátás nagy áráról tanította a hallgatóit. Megkérte őket, hogy a következő órára hozzanak egy zsák krumplit. Azután végig kellett gondolniuk, hogy életük során kiknek nem tudtak eddig megbocsátani. Ezeknek a személyeknek a nevét mindenkinek rá kellett írnia egy -egy krumplira, és azt összeszedve a saját táskájukba kellett helyezniük. Attól a pillanattól kezdve bárhová mentek, egy teljes hónapig hurcolniuk kellett magukkal a krumplikat. Micsoda nyűg! Miután már egy jó ideje cipelték a krumplikat, a hallgatók kezdtek rájönni a következőkre:
1/ milyen fölösleges terhet cipelnek,
2/ mennyi energiát emésztett fel a krumplikra való odafigyelés,
3/ végül, ahogy a krumplik rothadni és bűzleni kezdtek, minden diák belátta, hogy a legokosabb dolog volna megszabadulni tőlük.
3/ végül, ahogy a krumplik rothadni és bűzleni kezdtek, minden diák belátta, hogy a legokosabb dolog volna megszabadulni tőlük.
A megoldás és a tanulság:
„Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is” (Kol.3,13).
A megbocsátás ajándékát nemcsak másoknak adhatod, hanem magadnak is: hiszen valahányszor neheztelsz valakire, nincs békességed. Ha úgy gondolod, ez rád is vonatkozik, akkor javaslom, hogy még ma szabadulj meg a meg nem bocsátás nehéz és bomlasztó terhétől!
B.Gass nyomán
Forrás: Vetés és Aratás 2010/2

