JÓTANÁCS

JÓTANÁCS

Legyen mindig puha s halk a szavad.

Neked is fáj, ugye, ha bántanak.

A kezed is legyen simogató:

jóságban részesül az, aki jó.

S ne légy makacs soha, ne légy dacos,

csúnya gyerek nagyon a haragos.

Bocsáss meg annak ki vét ellened,

s kegyelem önti el kis szívedet.

A szeretet... nem gerjed haragra...

"A szeretet... nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt."

(1.Korinthus 13,5b )

Gondolj arra, akit a világon a legjobban szeretsz. 
Nem szoktál vele szemben haragra gerjedni? 
Nem úgy van, hogy olyan hirtelen kemény szavakat tudsz mondani? 
Talán kegyetlen szavakat, ami fáj. Nincsenek-e indulatkitöréseid? 
Akkor ami benned van, az nem szeretet. "A szeretet nem rója fel a gonoszt." 
Az egyik fajta ember úgy haragszik, hogy hirtelen kitör, aztán elmúlik. 
Lehet, az a fajta vagy, aki nem mutat semmit, de nem tud megbocsátani. 
Felróvod! Tudjuk, mit jelent ez, hogy sok van a rováson. 
Valahol a szívünkben mindent felróvunk. Évtizedekre visszaemlékszünk. 
Tudod, mit imádkozol a Miatyánkban?
Úgy bocsásson meg nekem Isten, ahogy én is az ellenem vétkezőknek. 
Mi lenne, ha Isten is azt mondaná: megbocsátok, de nem felejtek? 
Hány ember van, aki semmit nem mond, de belül morog, kedvetlen, megkeseredett. Úgy járkál, mint egy sértett királynő. Vegyék észre, velem nem lehet így bánni. 

A szeretet nem csak megbocsát, hanem el is felejt. 
Az nem szeretet, amikor úgy jársz otthon, hogy engesztelhetetlen vagy. 
A szeretet nem tesz ilyet. A szeretet megbocsát, mégpedig úgy, hogy "nem rója fel a gonoszt, nem gerjed haragra". Nem emlegeti, nem tör ki, szeret.  Amikor beteszed a bögréket, mindig úgy teszed, hogy a szép oldalát fordítod kívül. 
Miért nem teszed ezt az emberekkel? 
Miért mindig a csorba oldalát fordítod kívül? 
Nézd a szép oldalát - van neki az is. 
Ne úgy állítsd magad elé, hogy azt lásd benne, ami rossz. 
A szeretet azt nézi, ami szép, ami jó, ami szeretnivaló. Azt látja meg újra és újra, és azért hálás Istennek.

Hol van a boldogság?

Hol van a boldogság?

Nem a hitetlenségben. – Voltaire a legkiemelkedőbb hitetlen volt. Ezt írta: “Bárcsak sose születtem volna.”

Nem a pénzben. – Jay Gould amerikai milliomos haldoklásakor ezt mondta: “Azt hiszem, én vagyok a földön a legszerencsétlenebb ördög.”

Nem a pozícióban és hírnévben. – Lord Beaconsfield mindkettőből nagyon sokat kapott, és ezt írta: “A fiatalság tévedés, a férfikor küzdelem, az öregkor titok.”

Nem az istentelenségben. – Thomas Payne utolsó pillanataiban így kiáltott fel: “Ó Uram, segíts rajtam! Istenem, segíts rajtam! Jézus Krisztus, segíts rajtam!”

Nem az élvezetekben. – Lord Byron, aki mindennap úszott a gyönyörben, ezt írta utolsó születésnapján: “Napjaim sárga lapok. Az élet virágai és gyümölcsei eltűntek. Csak a férgek, az üszög és a bánat az enyém.”

Nem a hatalomban. – Napóleon Szent Ilona szigetén a száműzetésben ezt írta: “Nagy Sándor, Caesar, Nagy Károly és én birodalmakat alapítottunk. De mire alapoztuk azokat? Erőszakra!

– Jézus Krisztus a szeretetre alapozott, és ma milliók meghalnának érte.”

Hol található a boldogság?
Jézus mondta: “Ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek.” (János 16: 22)

Hol található a boldogság?  

A válasz ez: egyedül Krisztusban.

De jó is újrakezdeni!

Füle Lajos: 

De jó is újrakezdeni! 

De jó is újrakezdeni

az életet, naponta hittel!

Mosolygó szívvel veszteni

a tegnapot, mely rosszra vitt el,

s ahonnan meghozott a reggel.

A fáradság bilincseit

a hajnalok vígan ledobják,

pehelyként dobja föl a hit

a holnapok kőszikla-gondját,

s zászlóit az imák kibontják.

De jó is hálát mondani,

Érezni a kimondhatatlant,

Éhet és szomjat oltani,

Hol szüntelen terített asztal:

Az ige vár, táplál, marasztal.

De jó is frissen menni bölcs,

jó utakon, jó cél felé, míg

szívünkben, mint a jó gyümölcs,

új emberünk lassan megérik...

De jó így haladni - égig!

Szabó Imre: Van aki ..

Szabó Imre: 

Van aki ...

Megsárgult kép lóg a falon Könnycsepp fut le arcodon

Nem vagy már fiatal se vagány Szívedbe mart a vasfogú magány!

Ott állsz a tömegben, egyedül Ellopták álmaid észrevétlenül

Nézed az emberek seregét Egynek se tudod a nevét!

Bensődben dúló, örök háború Fekete álarc mögé bújt gyanú

Nincstelen valóság romlott vágyai Gonoszság végtelen csápjai

Melyek, körbe fonják életed S lerántanak a mélybe: Ég veled!

Nincs kiút? Nincs remény? Magával ragad ez az örvény!

Kérdőn emeled fel tekinteted Az igazság kitárt ajtaját keresed

Távolban táncoló, csábító délibáb Rejti a messziség rozsdás kapuját

Kezedben kép, egy darabka múlt Szemedben izzó fény már kihunyt

Álmok, miket ébren álmodtál Amikért mindig vállvetve harcoltál

Semmivé lettek egy pillanat alatt Arcodra fagyasztva mosolyodat

Múlt, jelen, jövő már összefolyt Nem hallod, e kétségbe esett sikolyt?

Sikolyt, mely önmagadból kiált Nem tűrve tovább a háborút, a viszályt

Mennyi, mennyi fájdalom Ki érti, ki érzi bánatod?

Mely, végtelen, mint a tenger árja, S olthatatlan, mint a tűznek lángja.

Rab vagy-e? Vagy szabad, Ki önszántából a vesztébe szalad?

Ott állsz egyedül, önmagad körül, Nézed szenvedéseid, tétlenül.

Mégis, segítségért kiált szemed, S a semmit markolja két kezed.

Mennyi fohász, mennyi ima Hullt vissza, le a porba

Kinek van, reád gondja? Ki éhezik válaszodra?

Van, aki éhes válaszodra! Van, akinek Te vagy gondja!

Van, aki meghallja imád! Van, aki érti szíved bánatát!

Van, aki letépje láncaid! Van, aki visszaadja álmaid!

Van, aki legyőzte a magányt! Van, aki kitárja az igazság ajtaját!

Van, aki téged mindig hazavár! Van, aki ott áll a jó oldalán!

Van, aki megbocsátja bűneid! Van, aki begyógyítja sebeid!

Vagyok, aki Vagyok!- Szól hozzád lágyan Istened-

Váltságdíjat fizettem éretted, Csak hívd segítségül e nevet!

Mely név nem lehet más: Jézus Krisztus a Messiás!!

AZ ÚR JÓT AKAR

AZ ÚR JÓT AKAR

Az Úr jót akar tenéked adni most,

Egyedül tőled függ a jövendő sorsod.

Üdvöt kínál neked s örök életet,

Cserébe nem kér mást, – csupán a szívedet.

Hogyha te Hozzá jössz, Ő szeret, megbocsát,

Kiárassza reád kegyét és irgalmát.

Áldólag tárja ki feletted karjait,

Jézusban megnyitja országa kapuit.

Az Úr csak jót akar, fogadd el most tehát,

Nyisd meg őelőtte a szíved ajtaját.

Boldog lesz életed kibeszélhetetlen,

És megfogod látni, hogy jót akar az Isten. 

"A boldogság nem a dolgokban, hanem hajlamunkban rejlik, 

s attól vagyunk boldogok, hogy azt mondhatjuk magunkénak,

amit mi szeretünk, nem pedig azt, amit mások vélnek szeretetre méltónak."

(La Rochefoucauld)

Üzenet

“Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között,

És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal,

És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó,

És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével,

És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.

Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.

Műveled hát saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked.

És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz…

Hogy valóban erős vagy.

És valóban értékes.”

(Veronica A. Shoffstall)

TANÁCS

TANÁCS

Ma még tied körülötted minden
Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára
S kihull kezedből minden földi kincs.

És nem lesz tied többé semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár,
Mit maga köré épített egy élet,
Nem lesz több, mint összeomló kártyavár.

Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú,
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.

Hajolj hát hozzá, amíg beszélsz,
Harmatként hulljon szerető szavad,
Mert jön egy nap, hogy elnémul az ajkad
És soha többé szóra nem fakad.

Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget,
Ma törölhetsz verejtéket, könnyet:
Óh most segíts, ha teheted.

Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy kora nyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg soha többé már.

De ma még tied körülötted minden,
És adhatsz, adj hát annak, kinek nincs.
Hisz jön egy nap talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.

Csak az lesz tied, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér:
A tett, a szó, mit szeretetből adtál
Veled marad, s örökre elkísér.

Honnan van?

 

Ferenczi Gyuláné 
Honnan van?

Tökéletes rend és csodálatos szépség

Nézted-e már milyen

a nyárutói kék ég?

Hallottad-e erdő susogását,

melyet halk esti szellő jár át?

Lehajoltál-e kék ibolyához

megcsodálni színét, illatát?

Figyelted-e zápor zuhogását

Láttad-e haragvó ég

cikázó villámait?

S a csillagokat csodáltad-e már,

s hogy hegytetőről milyen a határ?

Vagy nézted e közelről a pici hangyát

mint szorgoskodik s tartja el családját?

Gyönyörködtél-e a madarak röptében?

Csodáltál-e ki szigetet tenger közepében?

Honnan lett ez, és te honnan lettél?

felelj, hogyha tudod

Honnan van a könny a szemedben,

s honnan van mosolyod?

Akaratod, s az emlékezet,

s honnan gondolatod?

Értelem, s Szeretet hívott létre,

hogy szeresd Őt,

Isten ezt kéri cserébe!

Győzelem

Johannes Gossner

GYŐZELEM

Ha elfelejtenek vagy elhanyagolnak, ha tudatosan mellőznek és te mindezt alázattal vállalod, és Uradnak hálát adsz minden sértésért és megaláztatásért, akkor - az győzelem.

Ha a jót, amit teszel vagy tenni akarsz, mások kigúnyolják; ha vágyaid meghiúsulnak; ha a többiek pont azt teszik, ami neked nem tetszik; ha tanácsodat semmibe veszik, nézeteidet nevetségessé teszik, s te mindezt zúgolódás nélkül, türelemmel, szeretettel elfogadod, akkor - az győzelem.

Ha neked minden étel jó, azért mindig hálás vagy; ha minden ruházattal, minden társasággal és életkörülménnyel, a magányossággal, mindennel, ahogy Urad vezet, megelégedett vagy, akkor - az győzelem.

Ha mások rosszkedvét, ingerültségét, panaszkodását, minden rendszertelenségét, pontatlanságát, amelyekről nem tehetsz, mérgelődés és zúgolódás nélkül elviseled, akkor - az győzelem.

Ha a körülötted lévők különcségét, lelki érzéketlenségét, saját hibáik iránti vakságát elnézed, ha másoktól mindenféle üldözést elszenvedsz s mind elviseled úgy, amint azt Jézus Krisztus hordozta, akkor - az győzelem.

Ha sohasem célod beszélgetésben saját személyedet vagy munkádat, sikereidet kiemelni, ha nem vársz mások ajánlására, dicséretére, ha szeretsz ismeretlen maradni, hogy Krisztusban elrejtett életed legyen, akkor – az győzelem.

A legnagyobb öröm

Ferenczi Gyuláné
A legnagyobb öröm

Bánat-felhők jönnek-mennek

Szélviharok tombolnak

Az ellenség gyakran támad

Dühösködnek, rombolnak

Nem tűrik, hogy Veled járok,

Ahol tudnak ártanak

Becsületem bemocskolják

És hátamon taposnak

Felhők fölött örök Napfény

Ahová én átlátok

Ez a fontos, s nem nézem az

Ellenséges világot

Jézus fénye beragyogja

Szívem minden zegzugát

Örök béke, s öröm vár rám

Istenemnél odaát

Ennél nagyobb öröm nincsen

A Földön nem létezik

Jézus adta ajándékba

S szívem mélyén rejtezik .

Forrás: Ferenczi Gyuláné versei

Az Élet győz

Az Élet győz 

Mint bárány nyírói előtt,
Úgy állt ott, s körben gyűlölők. 
"Feszítsd meg!" zúg bőszült tömeg,
S halálba küldé a Szentet. 

Vércseppek hullnak az úton,
 Kereszt magaslik a dombon, 

Az égbolt elhomályosul,
S fennszóval felkiált az Úr.  

Föld megremeg, szikla reped: 
Az Élet győz a halál felett. 
Föld megremeg, szikla reped,
Amint szól: Elvégeztetett!   

Vasárnap hűvös hajnalán 

Asszonyok állnak a sírnál 
Angyal köszönt: Ne sírjatok! 
Ő nincs már itt, feltámadott! 

Föld megrendül, szikla gördül, 
Fénysugár villan a sötétből, 
Föld megrendül, szikla gördül, 
És a Fiú megdicsőül
És a fiú megdicsőül! 

Keresztény ének

A szeretet...

 

 A SZERETET...

 

"A szeretet tevékeny erő az emberben; olyan erő, amely áttöri az embert embertársaitól elválasztó falat, amely egyesíti őt másokkal; a szeretet legyőzeti vele az elszigeteltség és elkülönültség érzését, de lehetővé teszi, hogy azonos maradjon önmagával, megőrizze integritását..

A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem; nem beleesünk, hanem helytállunk benne.

Legáltalánosabban úgy írhatjuk le a szeretet cselekvő jellegét, hogy a szeretet elsősorban annyi, mint adni, nem pedig kapni. Adni önmagában tökéletes öröm. De azzal, hogy ad, óhatatlanul életre kelt valamit a másik személyben, és az visszasugárzik rá; ha őszintén ad, abban óhatatlanul benne foglaltatik a viszonzás. Aki ad, az adakozóvá teszi a másik személyt is, és mindketten részesülnek az örömből, amit létrehoztak.

Mármost a szeretet vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a szeretet olyan erő, amely szeretetet teremt…

Az adás tényezőjén kívül a szeretet cselekvő jellegét az is nyilvánvalóvá teszi, hogy mindig, minden formájában tartalmaz bizonyos alapelemeket. Ezek a törődés, felelősség, a tisztelet és az ismeret.

A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit vagy amit szeretünk."

Egyedül Isten adhatja a hitet...

Egyedül Isten adhatja a hitet...

... de  A  HITEDRŐL 

TE  IS  TANÚSÁGOT  TEHETSZ!

Egyedül Isten adhat reményt ...

... de  TE  IS  FELKELTHETED  A  BIZALMAT  TESTVÉREIDBEN!

Egyedül Isten ajándékozhat meg szeretettel ...

... de  TE  IS  BIZONYSÁGÁT  ADHATOD  SZERETETEDNEK  EMBERTÁRSAID ELŐTT!

Egyedül Isten ajándékozhat békét ...

... de  AZ  EGYSÉG  MAGVAIT  TE  IS  ELHINTHETED!

Egyedül Isten adhat erőt,

... de  A  CSÜGGEDŐT  TE  IS  FELKAROLHATOD!

Egyedül Isten az Út,

AMELYET  TE  IS  MEGMUTATHATSZ  TESTVÉREIDNEK!

Egyedül Isten a Világosság ...

.. de  TE  IS  FÉNYT  GYÚJTHATSZ  VELE  A  TÖBBIEK  SZÍVÉBEN!

Egyedül Isten az Élet ...

... de  TE  IS  ÉLETKEDVET  FAKASZTHATSZ  TESTVÉREIDBEN!

Egyedül Isten képes a lehetetlent megvalósítani ...

...  de A  LEHETSÉGEST  TE  IS  MEGTEHETED!

Egyedül Isten elégséges önmagának ...

MÉGIS  SZERETNÉ,  HA  SZÁMÍTHATNA  RÁD!

Előlegezett bocsánat

Cseri Kálmán: Előlegezett bocsánat

'Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá..." 

(Lukács 15,22)

A harmadik, amivel Jézus folytatja a mennyei Atya arcképének megrajzolását, az, ahogyan a példázatbeli apa mozgósítja a házat. Egészen eddig hallgatott, most azonban mindent megtesz, hogy visszatért fiát megvédje a szégyentől. A hosszú fehér ruha tiszteletet parancsolt, a gyűrű és a saru a fiúság jele volt, s a jogi formula rehabilitálta a tékozlót: ez az én fiam. Nem csavargó, nem gazember, még csak nem is béres, hanem a fiam. így nézzetek rá, így beszéljetek vele és róla! Ennek a gyereknek nincs múltja, tiszta lappal indul, csak jövője van.

Isten irántunk való szeretetében mérhetetlenül sok gyengédség van, s ugyanakkor az ő visszafogadó kegyelme radikális, megfellebbezhetetlen. Jó lenne, ha mi is ezt a radikális bocsánatot kérnénk el tőle nagy alázattal, és így tudnánk megbocsátani egymásnak is.
Elkezdődik az örömlakoma, és akkor ér haza az idősebb testvér. Őt felháborítja ez az egész, amit az apja művel. Ő, a jó fiú, csak öccse viselt dolgait látja, és elképzelhetetlennek tartja, hogy ezt meg lehet bocsátani, és azok után újat lehet kezdenie otthon. Durván rátámad az apjára.
Az apa azonban őt is ugyanazzal a szeretettel veszi körül, mint másik fiát. Annak elébe futott, ennek utánamegy, és hívja a közös örömbe. „Örülnöd kellene, hogy a testvéred megjött." Ő azonban nem tud örülni.
Isten szereti a bűnbánattal megtérőt is, és az önelégülten duzzogót is. Egyiket a messzeségből vonzotta szeretete, másikat a közelből hívja magához, mert mindkettőnek őrá van szüksége.
Ismerjük mi már ezt az Istent? A valódi, az élő Istent, akit Jézus Krisztus jelentett ki nekünk és élt elénk. „Aki engem lát, látja az Atyát." (János 14,9)

 

Ne légy megkeseredett!

“És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Egyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában?” 

( 4.Mózes 21,5 )

 

A 4. Mózes 11,6-ban így mondja a nép: 

“Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek híjával lévén; 

szemünk előtt nincs egyéb, mint manna.”

Mi is ezt tesszük: vagy emlékezünk, vagy összehasonlítunk. Szívünk egyre keserűbb lesz, mert Isten igazságtalan, ő adta ezt a helyzetet. Valaki így mondta: rossz idő van! A másik kedvesen felelt viszsza: De jó, aki adta! Bár minden rossz után eszedbe jutna, hogy jó, aki adta. Eljön az idő, amikor majd megérted ezt a szeretetet. Lehet, bosszúsan mondod: meddig kell még az anyósomat a konyhában kerülgetnem?! 

Isten olyan, mint a jó kertész. Mindig oda ültet egy növényt, ahol annak a legjobb. Hidd el, hogy Aki Egyszülött Fiát adta érted, az mindent javadra munkál. A legjobb helyre tett, ahol a legnagyobb szépségben kellene magad kifejteni. ő azt akarja, hogy a lelked – amelyik egyszer az út végén ott áll majd Isten színe előtt – szeplő és sömörgőzés nélkül a legnagyobb szépségben legyen. ő erre vigyáz, és ezért sok mindent megtesz veled. Az Ördög azt akarja, hogy ne fogadjuk el, hogy minden, ami nehéz, a javamra történik. ő azt akarja, hogy bukjunk. Isten azt akarja, hogy erősödjünk és győzzünk. Tudjunk minden helyzetben örülni, és nem elkeseredni. Ezen a földön Jézus volt a legörömtelibb ember. A Gecsemánéba énekelve ment. Hát hogy tudott énekelni, amikor tudta, hogy mi vár rá? Nem vakon ment Jézus, nyitott szemekkel, de engedelmesen. Akarsz-e ilyen boldog életet élni? Engedj Isten Igéjének, dobj ki minden megkeseredést, és ne hallgass a vádolóra.

Közeledj bizalommal ....

1. Közeledj bizalommal embertársadhoz akkor is, ha semmi nyilvánvaló okot nem ad arra, hogy bízhatsz benne!

2. Soha ne szűnj meg szeretni, még a rosszakaratú embert sem!

3. De vonulj vissza, ha észreveszed, hogy a másik nem őszinte és nyílt veled szemben! Olykor megoldja a feszültséget a visszavonulás és a bölcs tartózkodás. De légy mindig kész arra, hogy szeretettel fordulj újra felé, ha lehetőséget ad rá!

4. Erősítsd a benned levő bizalmat az Istennel való élő kapcsolattal! Isten a forrása mindenféle bizalomnak. Benne határtalanul bízhatsz! Aki Isten védelmében tudja magát, annak semmi oka arra, hogy féljen az emberektől (Zsid 13,6).

5. Kérj Istentől bölcsességet arra, hogy miként alakítsad az emberekkel való kapcsolatodat! Éppen a próbatételek idejére ígérte meg, hogy készségesen segít (vö. Jak 1,2 - 5).

6. Légy hajlandó megbocsátani akkor is, ha mások visszaéltek a bizalmaddal!

A kép forrása és értékes gondolatok
Facebookról.

Elég a kegyelem!

ÁLDOTT ÚJÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK SOK SZERETETTEL!

Pecznyík Pál

Elég a kegyelem!

Az ó évből immár,
újabb évbe léptünk,
Jézus, haladj velünk,
mint ígérted nékünk!
Úton, drága igéd
világítson nekünk,
akadállyal telve
az út, melyen megyünk.
tudjuk: fénysugarad,
rövid távú fény lesz,
de mit megvilágít
naponként, elég lesz.
Urunk Te már látod,
az újévet végig,
tudod: ki mikor jut,
a mennyei célig.
Mi csak közelre és
homályosan látunk,
függöny takarja el,
örök szebb világunk.
Tudod: az újévben,
célba hányan érnek,
életük véget ér,
mint szép hálaének.
Életünket mi is,
Reád bízzuk Urunk,
elég lesz kegyelmed,
míg hozzád eljutunk!

Celldömölk,
 2011. XII. 18.