Gyógyulni...

" Megbocsátani azt jeleni : egymáshoz nem számítóan közeledni." 

(Gerd Schimansky)

A másik értékeinek és érdemeinek elismerésében megmutatkozó hiányosságok az önbecsülés hiányosságaival járnak együtt.

Gyógyulni, a belső szabadságot megtalálni csak az tudja, aki szembe tud nézni saját bűnével és be tudja vallani azokat magának. A megbocsátás kérése az egyetlen út a szabadsághoz.

De ha hiányzik belőlünk a bocsánatkérés készsége, minden emberi kapcsolatunk szétszakadhat.

Egyedül az segíthetne, ha meg lenne bennünk a bátorság bűneinket reálisan körbejárni.

Az igazsággal való szembenézés teszi lehetségessé a megbocsátást!

Meg kell tudnunk bocsátani a másiknak, megértve őt, ha éppen nem vagyunk is ugyanazon a hullámhosszon. És mindössze egy szeretetteljes pillantással megerősíthetjük a másikban az érzést, hogy mindennapok történéseiben is egyek és együtt vagyunk egymással. A másik felé elsőnek kinyújtani a kezünket, ehhez gyakran önmagunkat kell legyőzni.

A megbocsátás felmentő. Hihetetlen erőket képes felszabadítani. Aki hisz a megbocsátás hatalmában, az magát is tudja mérsékelni és embertársaival is türelmesen bánik. Tud a saját bűneivel élni, anélkül, hogy magát folyton ámítaná.

A keresztény hit lényege nem a bűnök felismerése, hanem azok bocsánata.

(Lewis S. Smedes: Bocsáss meg és felejts!)