Keresd a megbékélést!

Keresd a megbékélést! 

„…menj el, békülj ki…” 

(Máté 5:24)

"Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett ..."

"Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett,

 hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni." 

( Kolossé 4 : 6 )

Viselkedésünk, szavaink hatással vannak másokra. De nem mindegy, hogy milyen hatással. A következő történet gondolkodtasson el bennünket:

Egy idős nő szállt fel a buszra. Már a felszállásakor elkezdett a sofőrrel kiabálni, hogy nem jól állt meg a padka mellett.

A buszban csak folytatta a kötekedést. Mindenkit szidott, mindenkire volt valami megjegyzése, hisztizett a mellette ülővel.

A következő megállónál jelzett már, hogy leszáll a buszról.

Amikor kinyílt az ajtó a sofőr odaszólt neki: „Hölgyem ne haragudjon, de valamit fent felejtett a buszon!”

A nő meglepetten kérdezett vissza, hogy mit.

„Egy nagyon rossz benyomást!” – szólt a sofőr.

És mi milyen benyomást hagyunk mások életében szavainkkal, viselkedésünkkel?

A nap gondolata:

"A szabadjára engedett akarat olyan, mint az őrült keze: kárt tesz."

Forrás

Napi Ige és Gondolat blogból

2013.

"Amikor egymást bántjuk ..."

"Amikor egymást bántjuk, akkor azt az Istent is bántjuk, akinek a képére teremtetett az ember."

( Cseri Kálmán - Isten kérdez - Hol a testvéred? )

A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre!

A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre!

Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára.

Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a francia kulccsal üti.

A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a többszörös törés miatt. Mikor a gyermek meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte "Apa mikor fognak visszanőni az ujjaim?"

Az apa felismerte tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autójához és többször belerugott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autója elé és a karcolásokat nézte. A gyermek azt írta

„Apa szeretlek”

A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! Az egyik probléma a mai világban, hogy az emberek (ki)használva vannak, a tárgyak szeretve.

Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot

A tárgyak használatra, az emberek szeretetre vannak, és nem fordítva.

- Vigyázz a gondolataidra szavak lesznek belőlük!
- Vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük!
- Vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük!
- Vigyázz a megszokásaidra, mert szenvedélyek lesznek belőlük!
- Vigyázz a szenvedélyeidre, mert rabsággá és végzeteddé lehet!

A harag és a szeretet nem ismernek határt!

Válaszd a szeretetet, hogy áldott életed lehessen neked, és másoknak is!

Hogyan bocsát meg Isten?

Hogyan bocsát meg Isten?

„Kicsoda olyan Isten, mint Te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad. Újra irgalmas lesz hozzánk, eltapossa bűneinket, a tenger mélyére dobja minden vétkünket!” (Mikeás 7,18-19) Mi dédelgetjük magunkban sérelmeinket, és nehezen békülünk. Megsebzi a büszkeségünket, ha mi tesszük meg az első lépést.

De a tékozló fiú atyja – háza lapos tetején szemlélődve nem várt tovább – elébe futott gyermekének, hogy megbocsáthasson.

Az Úr bocsánata mindig kezdeményező, még bűnbánatunk is az Ő keresésének az eredménye.

Sohasem mondja: „Ő vétkezett, ő jöjjön hozzám.”

A Pásztor maga tett meg minden lépést a bocsánat színhelyéhez vezető hosszú úton, a juh soha nem tett egyetlenegy lépést sem, hogy találkozzon vele. A juhot az Úr megbocsátásának nagylelkűsége vitte vissza.

Az Úr bocsánata elpusztítja a megbocsátott rosszat. Mert ez a bocsánat erős, olyan szeretetteljes, olyan gyógyító, hogy megtisztítja az ember szívét, mint ahogy a világosság eloszlatja a sötétséget.

Az Úr bocsánata bukásunk természetes következményével együtt lát bennünket. „Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és viszszahozlak…” (1 Mózes 28,15) Mi így szóltunk volna: „Maga kereste a bajt magának, amit főzött, egye meg!” Isten bocsánata azonban átsegítette Jákóbot a bukáson.

Forrás

Vetés és Aratás

Meg kell bocsátanunk önmagunknak

Meg kell bocsátanunk önmagunknak 

A kudarc tudata, a mély csüggedés, a vétkünk súlya letör és ránk nehezedik. Pedig az a meggyőződésünk, hogy a hívő embernek semmi sem szegheti kedvét. Pál apostol tanácsára egyet tehetünk: „…ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Filippi 3,14).

Forrás

Vetés és Aratás

Meg kell bocsátanunk másoknak

Meg kell bocsátanunk másoknak

A feltételezett sérelem nagyon sokszor nevetségesen kicsi lehet – egy tekintet, egy félig hallott megjegyzés vagy kritika, amit már a harmadik személy ad tovább, és mindez egy hosszú, kimerítő nap végén.

Titkos, maró neheztelés születik, az ellenség pedig ébren tartja, és aránytalanul nagyra fújja fel az egészség, a boldogság és az eredményes szolgálat rovására.

Gyakran azért szenvedünk, mert nem tudunk megbocsátani, vagy nem tudjuk elfogadni a bocsánatot, sőt néha egyiket sem vagyunk képesek megtenni.

Forrás

Vetés és Aratás